Ma remélhetőleg az utolsó olyan emléket is elengedtem, ami az exemhez kapcsolódik. Ne értsetek félre, már nagyon régen lezártam a dolgot magamban, és elkezdtem szépen kitörölgetni a közös képeket, amiket egy-két hét alatt sikerült is nyomtalanul megsemmisíteni, és azt hittem, hogy a tárgyakat is kidobtam már, de ma kiderült, hogy csak akartam, ugyanis be voltak dobva a kicsi szekrényem aljába, és most csak azérttaláltam rájuk, mert szelektáltam a cuccaimat. Szóval ma ezeket is szépen kidobtam, és most már tényleg nincs semmi nyoma a lelki sérüléseket kivéve, de azokat a párommal szépen gyógyítgatunk közösen.

Volt egy kicsi (na jó, elég nagy) lelkiismeret-furdalásom, mert a párom úgy tudta, hogy ezeket kidobtam (jelzem, én is úgy tudtam XD), szóval ma szépen bevallottam neki, hogy csak a szándék volt meg rá, de valamiért visszapakoltam. Szerencsére nem lett mérges, nagyon jól tudja, hogy számomra csak ő létezik. És azt is tudja, hogy nagyon feledékeny és szétszórt vagyok... :D

Amúgy nem tudom, ki hogy van vele, de számomra fontos, hogy ezeket a dolgokat végleg kitöröljem az életemből, nem szeretném, ha a párom kellemetlenül érezné magát, még akkor sem, ha nekem ezek semmit sem jelentenek, sőt... kb. a hányinger kerülget tőlük.. XD

Más téma, bár kapcsolódik ide: Hiányzik a párom... nincs kit idegesíteni XD  Na meg ölelgetni, szeretgetni, és nincs itt, hogy lefárassza az agyamat :D Szeretlek! <3 De no para, nézem a tv-t, amiben rendkívül értelmes és kultúrált műsorokat adnak... Pl édes élet, amitől agyfaszt kapok... De legalább közben dumcsizom az Édesemmel <3